Cikória
Cikóriagyökér: a gyökeréért termesztett cikória (Chicharium intybum varietans sativum) a vadon élő közönséges gyomként előforduló mezei katángból származik. Kétnyári növény, mely az első évben rozettás, lapos leveleket és „hatalmas” gyökeret fejleszt. Virágot a fejlődés második évében hoz, kb. július végén jelennek meg a sötétkék színű fészkes virágzatok. A nemesítés hatására a gyökérrész erőteljesen megvastagodott. A cikória nitrogén tartalmú anyagai, keserű ízhatású vegyületei, valamint inulin tartalma miatt alkalmas pótkávégyártásra.

A cikória egészségre gyakorolt hatása

A növény napjainkban reneszánszát éli, mert az elmúlt évtizedek korszerű analitikai és klinikai vizsgálatai kimutatták illetve igazolták, hogy olyan anyagokat tartalmaz, amelyek táplálkozás biológiailag és orvosilag egyaránt jelentősek. Élettanilag legfontosabb alkotórésze a polifruktozán – inulin, amelyet mint termeszétes élelmiszeralkotót a diétás rostok közé sorolják. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvezően hat a vastagbél mikroflórájának egészséges összetételére és élettani szerepére, az ásványi anyagok felvételére, a zsír és szénhidrát anyagcserére, az immunfunkciókra. Rákepidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy csökkenti a vastagbél rák általános kockázatát. Vizsgálatok szerint az ember napi inulin szükséglete 5-7 gr. A szervezetbe kerülve teljes egészében a vastagbélbe kerül, mert a felső béltraktusban nem hidrolizálódnak monoszahariddá. A vastagbélben élő hasznos mikroorganizmusok /Bifidobacterium, Laktobacillus/ teljes mértékben lebontják és hasznosítják. Felszaporodva egyrészt gátolják és pusztítják a szervezetbe került patogén kórokozókat/ Salmonella Escherichia, Clostridium, Listeria stb/ másrészt rövid szénláncú zsírsavak /ecetsav, propionsav, vajsav, valeriánsav/ fokozott termelődése révén csökkentik a vastagbélrák kialakulását.